Először: Annyira szia!!!!!!!!!!!!! Tehát u de köszi a sok sok sok smst meg emailt meg egyéb köszöntést!! Anyukámtól kaptam egy nagy pihe-puha kacsát!! Annyira szép.. Jól lehet ölelni, tehát így nem érzem, hogy egyedül vagyok, csak néha hápog hozzá.. Ha éjjel úgy fordulok, akkor a kicsi kezére ráfekszem és nekiáll hápogni...:)

Zsófi barátnőm itt volt több mint egy hétig.. Hát izgalmas volt. Nagyon furcsa volt, hogy tudok magyarul is beszélni, de csak egymás között..

Megcsináltuk a gulyást. Annyira finom lett, hogy ezt nem lehet leírni. Bár kissé érdekes volt a felkészülés.:) Megbeszéltük, hogy vasárnap este 8kor kaja. Délután kint napozgattunk egy közeli parkban, mikor meguntuk, kb fél kor, nekiállunk megcsinálni... Kb egy másfél óra alatt, vagy nem is tudom, mennyi idő alatt, el is készültünk vele. Közben egy német srác, Christian végig itt ült.. Ezt én nem értem, hogy ez neki miért volt jó.. de jó. Mint megtudtuk a törökök nem esznek cocát meg ilyen apróságok, ezért nekünk csináltunk palacsintát! Annyira finom lett, hogy ez is hihetelen.. Tehát kitettünk magunkért.

Van itt egy kocsmaterem, ami kb sosincs nyitva.. Csak a szerelmem néz ott állandóan tévét. :) Hát elkértük a kulcsot, és ott megterítettünk meg ilyenek. 8kor négyen ültünk és vártunk. Mi magyarok, a finn lány és a német fiú. Hát kb kellett egy óra, hogy mindenki meg is érkezzen. A lényeg jót ettünk, és nem fogok rászokni a főzésre továbbra sem.

Még általános iskolában megtanultam, hogy mit jelent a palacsinta németül. Hát ők ezt a szót nem ismerik. A többi nemzet meg azt sem tudja mi az a palacsinta. Nekik magyarázhattam..

Nah a hét többi napját majd.. Igyekszem keveset írni.. ;)